Etikai demokrácia avagy az önszerveződő társadalom 2.

   

1700-as évek közepén jelent meg a newtoni elmélet. Newton abból indult ki, hogy a tér fix és a részecskék ebben a térben elfoglalt helyükkel határozzák meg a fizikai környezetet, térben és időben végeznek mozgást és fejeznek ki birtokviszonyt. Istent a térrel azonosították és a birtokviszony olyan törvénykezést jelentett a társadalomban, hogy akinek a nevéhez birtok volt írva, annak függetlenül attól, hogy a térben, a világban hol helyezkedik el, jogai vannak a birtoka függvényében. Tehát ez a szemlélet már nem hierarchikus volt, hanem erőt kapott a részecske maga. Istent a fix térrel azonosította, és ez az elmélet határozta meg az ipari forradalmunkat. Érdekes módon Newtonnal egy időben egy John Locke nevű ember ezen elvek alapján magát a társadalmat szervezte át.
 
Isten a térben tudja, hogy hol vannak a dolgok - vagyis még mindig létezett egy külső megfigyelő. A New Age is így látja, Isten maga a teremtmény, de annak megfigyelője is. Ez már nem teljesen igaz a XIX. század végétől már a relativitás elmélete esetében. Egy teljesen új tudományos szemlélet jelent meg, hogy létezik egy reláción, kapcsolati viszonyon alapuló Univerzum. A kapcsolat határozza meg, hogy valami van, és hogy hol van, és ebben az esetben már nem a tér fix. Erre épül a kvantumfizika. A relativitás elméletében minden attól függ, hogy honnan nézzük. Vajon a mai társadalomban felismerhető-e olyan, hogy az, hogy mi történik veled - attól függ, hogy kit ismersz, kinek a kije vagy? Ma a Facebook jelenségében látjuk ezt legjobban.
 
 
A kvantumfizika szerint minden kapcsolat tovább bontható egy kisebb, szubatomi kapcsolatrendszerre és minden dolog definiálható a saját kapcsolatrendszere által. Vagyis minden dolog az őt alkotó kapcsolatrendszere által dolog. Ezt igaznak találták a fizikai testre is, olyannyira, hogy ha kiesik egy rész, a rendszer igyekszik azt pótolni, kitölteni. Ha nem sikerül, az egyensúly felborul, és végül el is pusztul az élő rendszer.
 
És vajon mi van azzal, amit ma a polgár birtokol? Vajon képes azt a jelenlegi törvényes jogok alapján megtartani? A törvény ebben az illúzióban tartott bennünket, mintha a birtokaink a mienk lennének. Pedig talán már a testünkre sem igaz az, hogy a mienk, sőt, ahogy a Vasemberben elhangzott már, csak azért mert Stark feltalált valamit, attól még nem az övé, vagyis még az ötleteink sem feltétlen a saját tulajdonunk.
A mai politikában is megvan még az arisztotelészi szemlélet, hiszen van még japán császár, van még brit királynő és a törvénykezés is hierarchikus rendszerű.
 
 
Ehhez képest a tudomány nagyon menne tovább a következő evolúciós lépésekre. Az emberek is már lépnének tovább és hagynák hátra az arisztotelészi rendszert – bár nem minden család érte el még a newtoni szintet sem. De már itt van a kapcsolatrendszerű univerzumkép, amit a Facebook is jelez – pedig mi ezt már régen lekéstük. 

 

tovább a harmadik részre...

Ajánló