Etikai demokrácia avagy az önszerveződő társadalom

 
 

 
Buckminster Fuller írásaiból ismerhettünk meg sokat a nagy kalózok életéből. A XIX.század elején a tudomány nagyot változott és a régi nagy kalózok, akik erősek, értelmesek voltak, a világ vezetői, maguk már nem tudták követni a tudomány csavaros gondolatmeneteit. Ezért inkább elkezdték a nagy koponyákat, gondolkodókat és tudósokat pénzelni – és ezzel uralni azokat, akik ebben az evolúcióban már előrébb léptek és megindultak egy exponenciális tudományos-technológiai forradalom útján. Így az irányítás továbbra is a kezükben maradt. Ezt az exponenciálisan fejlődő tudományos gondolkodásmódot ma sem képes bárki követni vagy akár érteni. Erről egy korábbi előadáson a tranzisztorok kapcsán beszélgettünk.
 
A vezetőink tehát használják ma is a tudományt - de nem értenek hozzá. Mégis milyen lenne, ha a tudósok értenének a vezetéshez – lehet már rég transzhumán tudósaink lennének, mint a Vasember 2-ben Ivan, akit bár a bosszúvágy éltetett, mégis jól mutatta, hogy egy cél képes egy tudóst is vezetővé növelni. Persze egy ilyen irány a világ alakulásában sokat segítene abban a törekvésünkben, hogy tegyünk egy jobb világért, és a transzhumán szemlélet is beleillik ebbe, törekedni egy jobb világra - egy jobb világban.
 
A hétköznapi ember könnyen képes depresszióssá válni az értékrendjének kielégítésében, a céljai elérésében. Egy darabig tűri, akár meditál is, hogy könnyebben elviselje, és el is viseli akár életeken át... de önbecsülését csak az adja, ha céljainak és értékrendjének napi szinten kontrolljában van, ha naponta ki tudja elégíteni igényeit, de legalábbis képes tenni érte.
 
Ez a fajta self-interest, saját érdeklődés, egyéni érdek hajtja az embereket a mindennapi életükben. Ez sokszor eltávolít minket egymástól, néha összekapcsol bennünket a közös cél, de mindenképp ez a legfontosabb mozgatórugó, ami hajt minket.
 
A prediction tudomány, a jövő előrejelzésének tudománya pontosan erre alapoz. Ez egy logikus, racionális tudomány, amit az NLP kezdett el először kidolgozni és alkalmazni - akár 90%-os valószínűségű előrejelzésre képes. Ma pedig a CIA használja ezt a technológiát, erős számítógépparkkal felszerelkezve, a világ alakulásának előrejelzésére. Erről Harry Palmer is beszél az Avatár rendszerében: minél tisztábbak a gondolataid és minél egyértelműbbek és tisztábbak a címkézéseid, annál pontosabb egy-egy szituációban az előrelátásod.
 
 
Az ezredforduló környékén Angliában egy tudós csapat eldöntötte, hogy egy kézbe teszi a pénzt és az eredeti ötleteket, hogy végre megvalósíthatók, kipróbálhatók és végigkövethetők legyenek az új ötletek és teóriák. A mai tudományos kutatói hierarchia illetve a kutatásokra felhasználható pénz közötti távolság miatt sok teória és feltevés soha nem kerül életképes fázisba, pedig ahol van ötlet, ott sokkal több is van. De ha harminc évet kell várnia egy tudósnak arra, hogy elfogadják az elsőt, akkor csak az az egy ötlete lesz ebben az életben, a többit a sírba viszi magával.
 
Tehát ez a csapat először definiálni akarta a tudományt, meghatározni, hogy mi az a tudományos metódus, amivel „tudományozni” lehet. De arra jutottak, hogy nincs ilyen. Viszont találtak valami más, érdekes dolgot. Az elmúlt néhány ezer évben a tudomány álláspontja a bennünket körülvevő Univerzumról erősen meghatározta a társadalmi berendezkedést.
 
 
Az első ilyen tudományos szemlélet Arisztotelész idejéből azt mondta ki, hogy a Föld lapos és az a világunk középpontja, vagyis minden a Föld körül kering. A tudósaink pedig azt találták, hogy eszerint a kozmológia szerint szerveződtek az ókori társadalmak is. A részecskék (properties, particles) mind középen helyezkednek el; hierarchikus rend szerint épült fel a birtokviszony és mindent ehhez mértek. Akinek a legtöbb volt – jelen esetben a császárnak - annak volt a legnagyobb hatalma. Ebben az arisztotelészi kozmológiában minden keresi a természetes helyét. Tehát aki jobbágy vagy rabszolga, akármennyire lázad, a végén úgyis beáll oda, ahová származása vagy természete szerint tartozik. Mindezt pedig uralja az a szemlélet, hogy ez a teremtése Istennek.
Ez a szemlélet a XVII. századig tartotta magát, a kereszténység, de még a New Age is viszi ezt a hierarchikus gondolkodásmódot.

 

 

tovább a második részre...

Ajánló